Ha olyan fejlett az Észak Koreai elektronika, akkor miért ilyen 15 éves Japán (Sega, Namco) játékokkal játszanak a gyerekek mint a Cyber Cycles és a Daytona USA?

@Sidaries:
Gondolom, mert a modernebb játékok már nem alkalmasak a gyerekek ideológiai nevelésére, hiszen az egyre romló nyugati imperializmus mételyével vannak telítve.

Nagyon jó poszt, jó néha a színfalak mögé látni, és bepillantani egy dolgos és boldog nép megérdemelt pihenésébe. A phenjani metrót meg nagyon irígylem, a budapesti mikor fog így kinézni?

@Sidaries: mert a dicsőséges Népi Korea büszke és szabad polgárai nem konzumidióták, mint az egyes hanyatló kapitalista államokban élő emberek.

A DPRK citizenjeit nem vakítja el a régi technológiák új köntösbe csomagolása, nem tolonganak civilizálatlan vademberek módjára, hogy mondjuk megvegyék a legújabb telefont, amikor a régebbi típuson is kiválóan terjeszthetik a dzsuce eszmét!

De ezt úgyse érti meg az, akinek az iPhone4 fényes üvegfelületének ragyogása elvakítja elméjét....

@immortalis:
Kedves Immortalis,
Látom, edzel (eddzel? edzzel? a fene tudja, melyik a jó) a hazai sajtó valamelyik megmaradó, államosított orgánumának főszerkesztéséhez ezzel a kis stílusgyakorlattal.
Jókat kuncogok, köszönöm.

Én 85-ben jártam ott, bowling nem volt, de játékautomaták már igen (valami tengeralattjárós-torpedóssal játszottunk sokat) a Csangvanszan hotel halljában + kígyópálinka.
Vajon megvan még a hotel?

@tapangász: szívesen várom banánköztársaságok, diktatúrák, önkormányzatok felkérését szövegírásra. :D

Hejj, Elvtársak, megcsappant a kommentek száma, mióta utoljára erre jártam. Pedig nem hiszem, hogy hozzám hasonlóan mindenki titkos küldetésen lett volna a Kedves Vezető szolgálatában és rakétakísérleteket végzett volna Los Angeles partjainál. Hova tűnt a forradalmi HÉV? Elvitte a BKV?

@David VasVilla: elvtárs, nem kell bizonygatnunk technológiai (és ideológiai) fölényünket a rabszolgasorsban sínylődő imperialisták előtt. Ott voltunk, kilőttük a rakétát, 'oszt jónapot', hogy egy jó magyar elvtársat idézzek. Nem kell kérkednünk.

Szerénység, elvtársak, szerénység!

Szabadság elvtársak!

Legújabb hírek a népi Koreáról, pártom vezetőjétől.

Ne késsünk el Észak-Koreából!
Legutóbb hét éve jártam a Koreai Népi Demokratikus Köztársaságban, és túlzás nélkül mondhatom: a változások óriásiak – mondta Thürmer Gyula lapunknak, aki a múlt héten érkezett vissza a koreai fővárosból.

– Mit érzett legszembetűnőbb változásnak?

– Hét éve, ha este kinéztünk a szálloda ablakából, a város sötét volt. A házakban alig volt fény. Ma a fővárosi nevezetességeket kivilágítják. A városközpont utcái világosak, a házakban ég a villany, és egyszer sem tapasztaltunk áramszünetet. Hét éve alig voltak üzletek, ma lépten-nyomon találni boltokat, sőt nagy üzleteket is. Elterjedtek a kis kioszkok is.

Hét éve megnéztünk egy számítástechnikai központot, nos mit mondjak, szerény volt. Most megnéztük a Kim Ir Szen Egyetem elektronikus könyvtárát. HP gyártmányú számítógépek tömkelege, digitális oktatótáblák, 2 millió digitalizált könyv. Mondjon egy magyar egyetemet, ahol ilyen van!

– Milyen változást tapasztaltak a gazdaság ban, a termelésben?

– Az elmúlt években jelentős beruházások történtek a gyümölcs- és hústermelésben, az építőiparban. Ezek egy része külföldi, jórészt kínai beruházás. Láthatóan bővül a belső piac is, nő a lakosság fogyasztása élelmiszerekből, televíziókból és más technikai cikkekből, egyre nagyobb a fizetőképes kereslet a szolgáltatásokra. Egyre több az étterem, bővül a turizmus. A szegénység még jelen van, de ez a Korea már messze nem az, mint néhány éve.

Felkerestünk egy almaültetvényt. Jellegzetesen KNDK-megoldás. A helyén egykor katonai terület volt, hegyes-dombos vidék. A KNDK-ban egyébként ez az egyik legnagyobb gond, hiszen az ország területének 80 százaléka hegy. Nos, a katonák legyalulták a hegyet, és létrehoztak egy 21. századi almaültetvényt. A két és félmilliós fővárost ellátják almával. De mondok mást is. Láttunk egy struccfarmot. A gondolat a 90-es években született, amikor a szocialista világ összeomlása és a természeti csapások következtében nagyon nehéz helyzet alakult ki a KNDK-ban. Hús kellett az embereknek. A strucc nem honos Koreában. A szakemberek elmondták, hogy eleinte nem tudták, mit csináljanak télen a madarakkal, hogy védjék őket a hidegtől. Kis kabátokat varrtak nekik. Utólag megtudták, hogy csak a fiatal állományt kell védeni, az idősebbek elviselik a koreai hideget is. Ma 10 ezer struccot tartanak, megdöbbentő tisztaságban és rendben. Egyébként, ha már a tisztaság szóba jött. A phenjani utcán nincsenek eldobott csikkek, nincs szemét. A város tiszta, az emberek védik a környezetüket.

– Jelentős politikai változások idején voltak a KNDK-ban. Ebből mit lehetett érzékelni?

– A klasszikusokat átfogalmazva hagy mondjam azt, hogy nem dicsérni jöttem Koreát. De nyitottak vagyunk, és szerintem a hivatalos politikának is nyitottnak kellene lennie. Ami működik, azt tudomásul kell venni, ha tetszik nekünk, ha nem. Minden híresztelés ellenére ma a KNDK-ban a politikai helyzet szilárd.

A szeptemberi kongresszus előtt mindenféle találgatás volt a főtitkár, Kim Dzsong Il személyét illetően. Nos, őt újraválasztották, aláhúzandó a koreai párt politikájának folyamatos jellegét. Egyúttal a pártvezetés tagja lett Kim Dzsong Un, akit a hivatalos szóhasználatban „fiatal tábornoknak” neveznek. Nem titok, hogy ő a főtitkár fia.

– Nem tartja furcsának a vezetés ilyen öröklését?

– Világpolitikai méretekben nem az a lényeg, hogy az európai felfogásnak mi felel meg, és mi nem. Egy politikai rendszer stabilitása egyébként a vezető kiválasztási módjától függ. Kínában Teng Hsziao-ping javaslata volt Csiang Cö-min. Rossz volt? Nem. A nyugat azt mondja róla később, hogy „ő az az ember, aki megváltoztatta Kínát”. A jelenlegi főtitkár, Hu Csin-tao pedig az ő javaslatára került az élre. A lényeg azonban az, hogy a javaslat mögött mindig állt egy politikai és társadalmi megegyezés.

Kim Ir Szen halálakor, 1994-ben a KNDK iszonyú nehéz helyzetben volt. A Szovjetunió megszűnt, s akkoriban Kínára se nagyon támaszkodhattak. A saját nyomorukkal, kínjaikkal, az akkor még ténylegesen éhező milliókkal egy pillanatra egyedül maradtak. A kérdés az volt, hogy miként lehet a belpolitikai stabilitást ennek ellenére megőrizni. A nép tisztel te

Kim Ir Szent. Ő vezette a koreaikat a japán gyarmatosítók elleni harcban, majd az amerikaiak ellen. De ő mert nemet mondani a szovjeteknek is, amikor Hruscsov a saját hülyeségeit akarta rájuk erőltetni. A nép az ilyen dolgokat nem felejti el. 1994-ben a belpolitikai stabilitást azzal őrizték meg, hogy tovább éltették Kim Ir Szen eszméit. E gondolat jegyében lett az új főtitkár Kim Dzsong Il. Még egyszer mondom: nem dicsérni jöttem Koreát. De tény, hogy 1994 óta a tömeges éhezésből, a nyomorból kihúzták a KNDK-t. Kína ma szövetségesük, a legnagyobb külföldi beruházó, és az oroszokkal jól mennek a dolgok. Az emberek ezt is tudják.

– A nyugati sajtóban azt olvasni, hogy az, ami a KNDK-ban van, nem is szocializmus, hanem valamilyen „keleti despotizmus”. Mi erről a véleménye?

– Lenin azt mondta, hogy a kommunizmus nem más, mint szovjethatalom és az ország villamosítása. Ma a KNDK-ban a gazdasági alap és a politikai felépítmény is a szocializmust fejezi ki. A termelő eszközök társadalmi tulajdonban vannak. Ennek vannak számunkra furcsa megnyilvánulási formái is. Például az, hogy nincsenek magángépkocsik, és a lakások is állami tulajdonban vannak.

A szocialista állam határozza meg a gazdasági fejlődés fő irányait, nincs piacgazdaság, bár ezen a területen vannak bizonyos változások. Számos vegyesvállalat jött létre külföldi partnerekkel, többek között kínaiakkal. Az idegenforgalomban, az éttermeknél, szállodáknál jól nyomon követhető, hogy piacgazdasági módszereket alkalmaznak. A KNDK-ban azonban jelenleg szó sincs a piacgazdaság olyan mértékű alkalmazásáról, ahogy ez Kínában vagy Vietnamban történik.

Politikai téren érvényesül a kommunista párt vezető szerepe, és ez igaz az ideológiai területre is. Itt is vannak sajátosságok. A koreai népet a történelem megtanította arra, hogy csak önmagukra számíthatnak, csak saját erőikre, saját tehetségükre, saját fejükre támaszkodhatnak.

– Hogy élnek az emberek?

– Sok emberrel beszélgettünk, és ez már önmagában is új dolog. Korábban nem igen engedték, hogy a hivatalos személyeken túl az utca emberével is beszélgessünk. Most bárkihez odamehettünk. A fizetések alacsonyak a KNDK-ban. Havi 3000-4000 von jó pénznek számít. Magyar pénzre átszámítva ez 6-8 ezer forint. Csakhogy a két ország egész egyszerűen nem összehasonlítható. A lakbér, a gáz, a villany, a víz szinte ingyenes. A phenjani vidámpark, ami az egyik nagy újdonság, szinte luxusnak számít. 20 vont, azaz 40 forintot kell érte fizetni.

Cserébe mindenre fel lehet ülni. Az emberek nagyon élvezik.

Persze, messze sok dolog nem jó még. Gyakorlatilag mindenre jegyrendszer van. A családok az államtól kapják a jegyeket, amelyek alapján az üzletekben korlátozott mennyiségben, de nagyon olcsón vásárolhatnak élelmiszereket, ruhát, televíziót, mindent. Koreában a rizs alapvető élelmiszer. A napi fejadag 70 dekagramm rizs, ami nagyon szép eredmény. Megjelentek olyan piacok, üzletek is, ahol jegy nélkül lehet vásárolni. Ezek azonban drágák.

Az életszínvonal megítéléséhez hozzá kell számítani a következőt is, ami nincs a kapitalizmusban, csak a szocializmusban. Az oktatás teljesen ingyenes. A gyerek ingyen kapja a könyvet, az iskolai egyenruhát, mindent. Nem kell fizetni az egyetemért sem. Az állam felkarolja a tehetségeket, taníttatja őket, például meglepően sok fiatal küldenek osztrák, német, olasz zenei iskolákba.

– A munkáspárti delegációval utaztak üzletemberek is. Reálisnak tartja magyar cégek megjelenését a KNDK-ban?

– Sok piacról elkéstünk már, kár lenne az észak-koreai üzletből is kimaradni. Annak idején a szovjet piacról kivonultunk, mert az Antall-kormánynak nem tetszett a Szovjetunió. A németek nem finnyáskodtak. Ők ma ott vannak, mi meg alig-alig. Kínába én mentem el először, 1990 novemberében. Akkor azt mondtam: nem szeretni kell a kínaiakat, hanem kereskedni velük, amíg érdekesek vagyunk nekik. A magyar politika rövidlátása miatt a kínai piacra is késve érkeztünk. Van még remény, de azért sokat kell dolgozni.

A KNDK-ban is megjelentek a lehetőségek. Rengeteg lakás épül, amihez kell beton, üveg, fa. Itt már nem tudunk versenyezni. A kínaiak felépítettek egy síküveggyárat, amit láttunk is. Itt nem rúgunk labdába. De számos más területen látszanak a lehetőségek. A közelmúltban nyitottak vegyesvállalati formában egy olasz éttermet. Itt nekünk is van keresni valónk. Ráadásul a koreaiak szeretik a mi ízeinket. A gulyáslevest mindenki ismeri. Ma már Magyarországon van egy réteg, amely mindent látott a világon és valami egzotikusra vágyik. Észak-Korea, mint turisztikai célpont nagyon is vonzó.

Mindez kedvező lehetőségeket teremt arra, hogy magyar vállalkozók is bekapcsolódjanak a KNDK idegenforgalmi, kulturális és más projektjeibe. A Munkáspárt, együttműködve észak-koreai partnereivel, segít megnyitni a kapukat, a többi a magyar állam és a magyar vállalkozók dolga.

Egy írást felraktam innen kommunista.net re skeletontavaris néven tevékenykedek ott.

@Ardarik: www.aszabadsag.hu
egy régebbi számban találtam,csak akkor mégnem írtam ide semmit.

@Ardarik: Köszönjük, Elvtárs. :)

@Ardarik: "...HP gyártmányú számítógépek tömkelege..." Elvtársak, tűrhetetlen, hogy a Hewlett-Packard nevezetű imperialista, kizsákmányoló bűnszövetkezet elbitorolja az eredeti észak-koreai márka, a HP rövidítését. Mert ugye azt senki nem gondolja, hogy a fejlett technológiánkban helye lenne amerikai őskövületeknek, tehát muszáj, hogy eredeti Vörös márka legyen a HP.

@David VasVilla: A handley-page jut eszembe a HP rövidítésről ami egy brit repülőgyár volt.(meg Házi Pálinka)
A koreai HP-ról tudsz valamit?

@Ardarik: A HP Victor K2 valami rettenetesen ijesztő gép. Kár, hogy nem észak-koreai mérnökök keze munkáját dícséri, igazán büszkék lehetnénk rájuk. :)

Na, nem mintha a Népi Korea bármely véletlenszerűen kiválasztott állampolgárainak tízfős csoportja nem tudna egy ilyen gépet megtervezni és legyártani egy hétvége alatt, de akkor is...

Szom Ki-Van Elvtárs, mikor örvendezteted meg szívünket új poszttal?

@immortalis: Szerintem hamarosan várható egy újabb poszt, főleg a mai események fényében.

@Esti Kornél, a Denevér szálló lakosa: mihamarabb jöjjön a poszt, hogy z elnyomó a nyugatiak propagandagépezete ellenében is megtudhassák a világ progresszívjai, hogy mi az igazság a konfliktus mögött!

Az észak-koreai tüzérség ágyútűz alá vett kedden egy dél-koreai szigetet - jelentette a dél-koreai média a hadseregre hivatkozva. A támadásban a Yonhap hírügynökség szerint négy dél-koreai katona megsebesült, később az YTN dél-koreai televízió 14 sérült katonáról, köztük négy súlyos esetről számolt be. A Yonhap kora délelőtti jelentése szerint két dél-koreai tengerészgyalogos is meghalt a támadásban, amelyben civilek is megsérültek.

"Egy észak-koreai tüzérségi egység illegális tüzelésbe kezdett magyar idő szerint reggel 6.34-kor" - közölte az AFP hírügynökséggel a dél-koreai védelmi minisztérium szóvivője. A minisztérium provokációnak nevezte a támadást, a szóvivő pedig hozzátette: katonáik önvédelemből azonnal visszalőttek - írja a BBC. A szóvivő szerint az észak-koreai lövedékek egy része a sziget mellett a tengerbe csapódott, mások a szigetet találták el. A támadást viszonzó dél-koreai ágyúk mintegy 80 lövést adtak le.

Az ágyúzott dél-koreai Jonpjong-szigeten 1200-1300 ember lakik. Egy szemtanú szerint a lakosok halászhajókkal menekültek a szigetről, a dél-koreai légierő pedig közölte, hogy F-16-os harci gépeket vezényelt a támadás helyszínére. A dél-koreai hadsereg a békeidőben elrendelhető legmagasabb fokú készültségbe helyezte magát - közölte a védelmi minisztérium. A BBC helyi tudósítója szerint a támadás az egyik legkomolyabb összetűzés a két ország között az ötvenes évek óta.

A dél-koreai vezetés vésztanácskozásra gyűlt össze kedden egy föld alatti bunkerban, a szöuli elnöki palotában az észak-koreai tüzérségi támadás miatt - közölte egy hivatalos személy. Ri Mjong Bak dél-koreai elnök közölte: országa megpróbálja elkerülni, hogy az incidensből nagyobb fegyveres konfliktus legyen - jelentette a Yonhap, de a hírügynökség hozzátette, hogy ha az északiak folytatják az agressziót, akkor Szöul erőteljesebb választ ad, mint amit az első tüzérségi lövésekre adott. A Yonhap hírügynökség szerint a dél-koreai hadsereg forró dróton üzenetet küldött Észak-Korának, és követelte az ágyúzás beszüntetését. Az YTN televíziónak közben szemtanúk azt mondták, hogy az észak-koreai tüzérség abbahagyta a sziget ágyúzását, a lövedékek becsapódásának helyén azonban tovább égnek a tüzek.

A tüzérségi támadás "egy teljesen jogos önvédelmi lépés volt", amellyel Dél-Korea keddi tengeri hadgyakorlatára reagáltunk" - közölte a brit Guardian pekingi tudósítója szerint egy nem hivatalos észak-koreai szóvivő. A tisztviselő arra figyelmeztetett, hogy "bármelyik pillanatban" atomháború következhet, ha a déliek hadgyakorlatát nem állítják le.

"Többször figyelmeztettük Dél-Koreát, hogy hagyjon fel a veszélyes háborús játékaival. Ha a dél folytatja a veszélyes viselkedését, Szöül lesz a következő célpont. Egy tűztenger következik. Az atomháború bármikor elkezdődhet" - mondta Kim Myong-chol, a Koreai-Amerikai Békeközpont igazgatója, aki a Guardian szerint azt állította, hogy Észak-Korea kormánya nevében nyilatkozik.

Dél-koreai katonai szakértők már korábban figyelmeztettek, hogy a most megtámadott sziget könnyen válhat egy észak- és dél közötti összecsapás színhelyévé - írja a New York Times. Jonpjongot ugyan Dél-Korea ellenőrzi, de észak is magának követeli: a sziget alig több mint 3 kilométerre található az úgynevezett északi határvonaltól, a dél-koreai partoktól viszont majdnem 13 kilométerre van.

A szigeten a New York Times szerint 1000 dél-koreai tengerészgyalogos állomásozik, a haditengerészet pedig itt tartja készenlétben a legmodernebb, irányított rakétákkal felszerelt hadihajóit. A környéken a közelmúltban is több fegyveres konfliktus történt: két hete a dél-koreai haditengerészet figyelmeztető lövésekkel kergetett vissza egy észak-koreai halászhajót, amely átlépte a határvonalat, augusztusban pedig Észak-Korea lőtt ki 110 tüzérségi lövedéket a környező szigetek mellett.
www.kommunista.net/hir/sulyos-incidens-a-ket-korea-kozott
Ezt mivel magyarázzátok?
Atomháborút civilek ellen? A gyávaságnak ugy néz ki nincs határa...

Mi az, hogy nincs reagálás a tegnapi felkavaró eseményekre?! A nép tudni szeretné az igazat, és látni akarja, ahogy tisztára mossák a Kedves Vezető bemocskolt nevét! (Meg valami bíztatót is szeretnénk hallani, hogy akkor most lesz-e atomháború, vagy sem?)

@MagyarZizzi: Türelem, Elvtársnő, türelem! Szom Ki-Van elvtárs nyilván kellő alapossággal készül arra, hogy megossza velünk ennek az arcátlan déli provokációnak a hátterét.

Amennyiben atomháborúra kerülne sor, természetesen azt megnyernénk, a népi demokráciák nagyobb dicsőségére, efelől pillanatnyi kétsége ne legyen!

@immortalis: amennyiben észak atomháborút robbant ki, tiszta szívből kívánom hogy szűnjön meg Kim Dzsong Il uralma és a KNDK. Aki atomfegyvert vet be civilek ellen az egy utolsó gyáva féreg aki nem érdemli meg az életet.

@Ardarik: Mint Harry Truman...? Nem hiszem, hogy e blog követőit japánpártisággal lehetne vádolni, de Hiroshima és Nagaszaki bombázásakor sem kevés civil halt meg, ez tény.

@Ardarik:
Pontosan! Két esetben omlik össze teljesen a népi demokráciába vetett hitem: az egyik, ha Szom Ki Van elvtárs nem reagál kérő szavunkra, és nem igazolja valahogy a tegnapelőtt történteket, a másik pedig, ha a KNDK atombombát vet be. Remélem, hogy Kedves Vezető nem csak kedves, de okos is, és eszébe sem jut ekkora ostobaságot tenni!

"The DPRK that sets stone by the peace and stability of the Korean Peninsula is now exercising superhuman self-control but the artillery pieces of the DPRK, the defender of justice, remain ready to fire."

www.youtube.com/watch?v=d7Y1IR_QXQA