Tudják, különösen nehéz ennyi idő után újra Önök elé állni, de ami kötelességünk, azt kérdés nélkül kell megtenni. Nem hanyag mulasztásból adódóan nem jelentkeztünk, avagy tiltás miatt. Nem volt lehetőségünk folytatni a kommunikációt, részint a kül-, részint a belpolitikai fonákságok miatt. Ami viszont mostanra biztossá vált: újra igyekszünk felvenni a fonalat. Szomorú események történtek a Népi Koreában, erről is beszélnünk kell majd, elsődlegesen viszont kérem Önöket, számoljanak be élményeikről, tapasztalataikról: hogyan viselték azt, hogy egészében véve semmilyen hiteles információt nem nyerhetnek a Népi Koreáról? Mertek arra gondolni, hogy ez még változhat, és újra lesz reményünk mindenkori generalisszimuszunk tanításait feldolgozni?

Önökre vagyok ezúttal kíváncsi. 100 éve mutatjuk magas fáklyaként az egész világ előtt a progresszív jövőt. Ugye ezúttal is velünk tartanak?